Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fémekről (1. rész)

2018.06.11

A fémekről (1. rész)

Az emberek ékszereket már az őskortól hordanak. Az elején csontból, fából készült tárgyakat viseltek, később már a fémből készülteket helyezték előtérbe. Külön bejegyzésben mesélek majd az ékszerviselés múltjáról, miértjéről. Most, ígéretem szerint essen néhány szó a felhasznált fémekről.

Az ékszerek készítéséhez sokféle anyagot használhatunk. Napjainkban a legelterjedtebbek az arany (sárga, fehér), ezüst, palladium és platina nemesfémből, valamint a nemesacél, réz, és egyéb fantáziaékszerhez használt fémekből készült ékszerek.

A nemesfémeket az ékszer készítéséhez ötvözik. Ez azt jelenti, hogy hőeljárás útján az alapfémbe más, olyan fémet “kevernek”, amelyek a fő alapanyag tulajdonságát (feldolgozhatóság, tartósság, szín) megváltoztatja, javítja. A teljesség igénye nélkül íme néhány példa: arany-ezüst, arany-ezüst-réz, arany-platina, arany-palládium, ezüst-réz-cink-kadmium.

Korábban ez ezüstövtözetet nikkellel vegyítették, de az sokaknál allergiához vezetett. Az EU 1994-ben fogalmazta meg először a nikkel bőrrel való érintkezésének szabályozását, majd 2006-ban adta ki a REACH rendeletet.

A REACH rendelet (1907/2006/EK) hatályos XVII. melléklete szerint a nikkel és vegyületei nem használhatók fel semmilyen olyan tárgyban, amelyet átszúrt fülbe vagy az emberi test más átszúrt részébe helyeznek kivéve akkor, ha az ilyen tárgyak nikkelkibocsátási aránya kisebb, mint 0,2 μg/cm2/hét (kioldódási határérték). Nem használható fel továbbá olyan termékekben, amelyek a bőrrel közvetlenül vagy hosszú ideig érintkeznek (pl.: fülbevaló, nyaklánc, karperec és karlánc, bokaperec, gyűrű, karóra, óraszíj, csat, szegecs, cipzár stb.), amennyiben e termék részeiből, amelyek a bőrrel közvetlenül és hosszan érintkeznek 0,5 μg/cm2/hét értéknél nagyobb arányú a nikkelkibocsátás (1).

Felhasznált irodalom:
(1) https://kockazatos.hu/anyag/nikkel-%C3%A9s-vegy%C3%BCletei